2009. szeptember 20., vasárnap

Gráci túrótorta

Van egy kedves szakácskönyvem, az Ínyesmester-féle könyv. Sajnos csak reprint kiadás, de így is gyönyörű a kötet és imádok idő-utazni a receptekkel.
Mert pl. ez a gráci túrótorta a mai feltételekkel már egy pikk-pakk elkészíthető sütemény, de belegondolok, hogy milyen nagy munka volt mindez mondjuk 1912-ben... Látom magam középosztálybeli asszonyságként. Nem három, hanem hat gyerekkel, a férjem kalapkészítő mester. Délután kettőkor fogok hozzá a torta elkészítéséhez, hogy mire az öt órai teára megérkeznek a vendégek (az Operaház jelmeztervezője és neje) éppen meleg legyen. A cselédlány délelőtt elvégezte a az előkészületeket: megpucolta és ledarálta a mandulát, kiment a piacra a túróért és vajért. Mielőtt moziba ment Terkával, a fát is idekészítette a sparhelt mellé. Tojás is van bőven, indulhat a munka.

Kell hozzá14 dkg cukor, amit habosra keverünk 6 tojás sárgájával. Hozzáadunk 14 dkg puha vajat (már jó időben a tűzhely mellé készítettem, hogy puhuljon), 14 dkg túrót, 14 dkg tisztított, darált mandulát és a 6 tojás keményre vert habját. Miután mindezeket alaposan összekevertem, tortaformában öntöm, amit előtte persze jól kivajazok, lisztezek. Lassú tűznél (175 fokon) sütöm, kb. fél órát. És nem, nem hagytam ki: tényleg nincsen benne liszt.
Én úgy szoktam kicsit módosítani rajta a XXI.sz-ban, hogy két ilyen lapot sütök, közéjük saját készítésű málnalekvárt kenek. Isteni!

(A képet a Heti válasz honlapján találtam, a könyvben is benne van egyébként. Két korabeli "celebet" ábrázol. Milyen jó lehetett abban a korban élni, amikor ilyenek voltak az aktuális sztárok... )

2 megjegyzés:

Taurus írta...

:)

Én 1920 Amerikájába szoktam magam álmodni:)

KAnya írta...

Fú, az is nagyon klassz korszak lehetett... Erről az enyémről kicsit többet tudok, nagyanyáim elmeséléséből, fotókról, stb.

Megjegyzés küldése